A hazai matricarendszer
Mivel minden európai országban használnak az emberek autókat, ezért minden európai országban vannak utak is. Ezeknek használati díja azonban eltérő. Vannak olyan országok, ahol egyáltalán nem kell fizetni az utak használatáért, de különböző országokban különböző módon, más-más arányban kell megfizetni a pályák használatát.
Fizetési típusok
Arra a kérdésre, hogy jobb-e az e-matrica rendszere a többinél, előbb meg kell válaszolnunk azt, hogy mi is az a többi. Akadnak olyan országok, ahol egyáltalán nem kell fizetni az autópályák használatáért, ilyen például az Egyesült Királyság is. Ez nyilvánvalóan kecsegtetőbb megoldás a sofőrök pénztárcájának, de egyértelmű, hogy számos olyan ország van, amelynek államkasszája nem engedheti meg magának ezt a kiesést. Vannak olyan országok továbbá, ahol ugyan az utak használatáért nem kell fizetni, azonban a hidakon, alagutakon való áthaladásért annál inkább.
A ténylegesen az autópálya használatért fizetendő díjaknak két típusa van. Az egyik ilyen a nálunk is használatos matrica rendszer, míg a másik a használatarányos díj, aminek a lényege, hogy bizonyos útszakaszokért kell fizetni. Sok ország az utóbbira esküszik, igazságosabbnak ítélik meg, ám a Magyar Autóklub erőteljesen ellenkezik minden olyan esetleges bevezetés ellen, ami potenciálisan maga után vonhatná ezen rendszer kialakulását.
Országok közötti különbségek, fizetések és autópályadíjak közötti arányok
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon kívül további nyolc országban alkalmaznak matricás rendszert az autópályák használati díjának beszedése érdekében – ilyen ország Svájc, Ausztria, Csehország, Bulgária, Moldova, Szlovákia, Szlovénia és Románia –, és bizony szomorúan kell konstatálnunk, hogy hazánkban a legdrágább az éves matrica díja. De hogy is néz ez ki pontosan?
Egy napra szóló matricát sehol sem lehet vásárolni, de ennek bevezetését a Magyar Autóklub hevesen ellenzi is, hiszen ez lehetne az első lépés a használatarányos díjrendszer bevezetéséhez. A legkisebb időintervallum, amire matricát lehet vásárolni Európa-szerte, az a hét napos, vagy gyakrabban a tíz napos matrica, amelyek általában 2500 és 4600 forintnak megfelelő értékben mozognak. A legolcsóbb e tekintetben Románia, ahol mindösszesen ezer forintnál kevesebb értéket kell kifizetni, és ezzel jogosan használhatunk minden nemzeti úthálózatot.
A havi matricák szintén hasonló áron mozognak Európában, mint Magyarországon: mindösszesen kettő ország tér el igen erőteljesen, mégpedig Románia, ahol sokkalta kevesebb az ára a havi jogosultságnak; illetve Szlovénia, ahol hazánkhoz képest kétszer akkora kiadásra számíthatunk.
Mindeddig tehát azt tapasztalhattuk, hogy szerte Európában meglehetősen hasonló árban lehet matricát vásárolni, amit azért is tartanak igazságtalannak sokan, mert például Bulgária fizetési bérei messze alul maradnak Svájchoz képest, ám a kifizetendő útdíj összeg ugyanakkora. Az éves matricák áraiban azonban már igen nagy különbségeket fedezhetünk fel, s Magyarországra nézve igen szomorú számokkal találkozhatunk. A legkevesebbet ebben az esetben is Romániában kell fizetni, mindösszesen 8 635 forintnak megfelelő lejt egész évre. A legolcsóbb éves matricák dobogójának második helyén Svájc áll a maga 11 596 forintjával, a harmadik helyen pedig Bulgária és Szlovákia 15 420 forinttal. Ezután következik Csehország, Ausztria és Szlovénia, s mi, magyarok zárjuk a sort a legmagasabb összeggel, 42 980 forinttal.
Jobb lenne-e számunkra a használattal arányos útdíj fizetési rendszer?
Használattal arányos fizetési rendszert használnak például Lengyelországban, Horvátországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban.
Németországban is hasonló a rendszer, ott azonban csak a 7,5 tonna fölötti járműveknek kell kifizetniük a megszabott összeget. Nem úgy, mint Horvátországban. Nyaralások tapasztalatából már biztosan tudjuk, hogy horribilis árakat kell kifizetnünk, ha bizonyos útszakaszokat kívánunk használni szomszédos országunkban, amelyeket ugyan meg lehet kerülni az ingyenes országutak használatával, de így eljutni egyik pontról a másikba akár négyszer annyi időt is igénybe vehet. Ehhez hasonlóan a Magyarországhoz hasonló életszínvonalú Lengyelországban is többet kell fizetni összességében a pályák használatáért, éppen ez az oka, hogy a Magyar Autóklub ilyen mértékben ellenzi még csak a rendszer gondolatát is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium többször is kijelentette, hogy nem áll módjukban a matrica rendszerét lecserélni, vagy azt megváltoztatni. A napi matrica bevezetését is csupán akkor veszik fontolóra, ha ezt tömegesen kérelmezik. Az államkassza a matrica rendszerrel is igen sokat gazdagszik évente, ugyanis például csak a 2016-os év körülbelül 63 milliárd forintot hozott.