A Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat mérőhelyei

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM) kiépítését a közlekedésbiztonság javítása, az úthálózat védelme és a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása indokolta. A túlterhelt tehergépjárművek fokozott mértékben károsítják az utakat, a szabályszegő gyakorlat baleseti kockázata is nagyobb (pl. a hosszabb fékút miatt). [...]A vagyonvédelmi és közlekedésbiztonsági megfontolásokon túl kiemelt szempont a versenyegyenlőségé is, a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét. E káros jelenségek visszaszorítását célozza a komplex ellenőrző rendszer bevezetése. A rendszernek köszönhetően jelentősen megnő a túlsúllyal közlekedő járművek kiszűrésére irányuló ellenőrzés hatékonysága. Az új megoldás tehermentesíti a szabálykövető gépjárművezetőket, mivel az automatikus előszűrésnek köszönhetően csak azokat a kocsikat terelik ki az ellenőrök a forgalomból, amelyek vélhetően túlsúllyal közlekednek, a szabályokat betartók így időveszteség nélkül haladhatnak tovább.

A mérőpontok kialakításával kapcsolatos munkálatok 2016 októberében indultak meg, és várhatóan a nyár végéig mindenütt befejeződnek. A már elkészült 10 helyszínből kilenc hitelesítése még folyamatban van. A rendszer előszűrő üzemmódban Ács közelében indult meg március végén. A 89 mérőhelyből 74 az útdíj ellenőrzési (UD) rendszer részét képező állomások tartószerkezetére, további kettő pedig meglévő VJT (változtatható jelzésképű tábla) portálra épül. Így mindössze 13 helyszínen kell új tartószerkezetet építeni.

A projekt során a járművek megállítását nem igénylő, automatikus működésű mérőállomásokat alakítanak ki. A mérési pontokon olyan érzékelőket (WIM = Weigh In Motion szenzorokat) telepítenek, amelyek képesek a mozgó járművek tengelyterhelését és össztömegét meghatározni. Ha az automatikus mérés megállapítja, hogy a jármű túlterhelt, helyszíni ellenőrzés után vagy objektív felelősség alapján is kiszabható a bírság. A mérőpontok kialakításával kapcsolatos munkálatok 2016 októberében indultak meg, és várhatóan a nyár végéig mindenütt befejeződnek. A helyszínek rendszerbe kapcsolódása az év során ütemezetten megtörténik, 2017 végéig várhatóan lezárul az objektív bírságolásra alkalmas rendszer teljes körű kiépítése. A mérőpontokon felül egy központi hatósági ellenőrző rendszer is létrejön, amely a felvett adatokat az UD rendszerből kapja, és amelyet a helyszíni ellenőrzést végző munkatársak informatikai eszközök segítségével érnek el.

A rendszer működése

A mérőponton történő áthaladáskor az útburkolatba épített szenzorok meghatározzák a jármű tengelyterheléseit és az össztömegét, a telepített kamerák a járműről fényképeket készítenek. A fényképek alapján a rendszámfelismerő szoftver meghatározza a jármű rendszámát. A TSM rendszer a műszaki adatok és a közútkezelői hozzájárulások figyelembe vételével megállapítja, hogy a jármű túlterhelt-e. A rendszer túlterhelt jármű áthaladása esetén riasztást küld a mérőpont közelében dolgozó közúti ellenőröknek, akik a járművet megállíthatják, azt a túlterheltség megszüntetéséig és a bírság vagy pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig visszatarthatják. A túlterhelés megszüntetését a jármű vezetőjének kell megszerveznie. Ha helyszíni ellenőrzésre nem kerül sor, a TSM rendszer a túlterhelt jármű üzembentartója részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával.

Közvetlen hatások

• A jelenlegi 2 százalékról várhatóan 51 százalék felettire nő az ellenőrzési lefedettség a tengelysúly mérés tekintetében.
• Rövidtávon nő, hosszútávon (a projekt eredményeként megemelkedő ellenőrzési lefedettség és így a jogkövető magatartás általánossá válása miatt) csökken a bírságok száma.
• Közép-, illetve hosszútávon lényegesen csökken a túlsúlyos tehergépjármű-forgalom.
• Csökken a tengelyterhelés- és össztömegmérés átfutási ideje.
• Az objektív felelősség bevezetésével a közigazgatási eljárási ügyek hatékonyabb lebonyolításával csökken az átfutási idő.

Közvetett hatások

• A projekt eredményeként éves szinten több milliárd forint értékű útburkolati kár előzhető meg.
• Csökken a túlterhelt tehergépjárművek által okozott, sokszor emberéletet is követelő, súlyos és tragikus balesetek száma.
• A versenyhelyzet kiegyenlítődik a fuvarozók között, a visszaélések nem biztosítanak versenyelőnyt a jogszabályt sértő módon közlekedők számára..
• Érvényesül a társadalmi igazságosság elve, azaz az útrongáló fizet, nem kollektíven az adófizetők.

Jogszabályi környezet átalakítása, szankciórendszer változása

A jelenleg hatályos, 30-500 ezer forintos bírságtételeket a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet rögzíti. A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer kialakításával párhuzamosan zajlik a járművek tengelyterhelésére és össztömegére vonatkozó jogszabályok átdolgozása, a jövőbeli összegekről ezért pontos tájékoztatás jelenleg még nem adható. A cél továbbra is a jogsértéssel arányos, visszatartó erejű szankciórendszer kialakítása. A bírságok a kisebb súlyú jogsértések esetében valamelyest növekedhetnek, a nagyobb mértékű jogsértések tekintetében azonban nem várható érdemi változás. Bár a hatékonyabb ellenőrzési rendszer bevezetésével, a szabályszegők eredményesebb kiszűrésével a bírságok száma nőhet, a behajtási arány is javulhat, fontos kiemelni, hogy a rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása. A bevételek átmeneti növekedés után hosszútávon várhatóan fokozatosan csökkennek majd a jobb ellenőrzési lefedettség, és így a jogkövető magatartás általánossá válása miatt.